Monday, March 17, 2014

Winter Challenge


Akwé:kon nihatiyérha ne Winter Challenge ne kèn:tho ken’ wenhniseratényon. Ka’ ok nón:we British Columbia nón:we tontáhsawen tóhkara niwén:take tsi náhe. Tsyeyà:ta yakonkwehón:we wà:’enhre ahonwatihretsyá:ron ne akohwá:tsire tahnon ronatenróhson ahóntkahwe tsi rontoríshens tahnon ronterò:roks tsi tkaya’tárha. (Eh ní:yoht tsi í:’i wakerihwarón:ken.) E’tho káti wa’ontahkwennya’tsheríhsi tsi niyó:re nek ne ná:kon tyé:yens yakotstonhátye, e’thò:ne wa’onthón:rohwe awèn:ke (kanyatarà:ke tókani kahyonhà:ke, yah tewakateryèn:tare). Ónhka ok wa’ontatyà:tarahste tsi niyeyérha. Sha’ontawénhsi, wahonwatirihón:ten né:’e shà:kat nayóntyere ne akohwá:tsire tahnon ronatenróhson. Wa’eranèn:takte Facebookhne e’thò:ne akwáh tsi ok nón:we akwé:kon tahontáhsawen nahatí:yere.

Teyonkeninyá:kon ó:ni na’é:yere ó:ya shithetén:re. Yah eh sótsi teyothó:re shiwenhniserá:te - ohstón:ha yonanawenhtonhátye. Áhsen "niyo’taríhen" ne Celsius eh shikahá:wi. Nek tsi é:so kanyé:yen.

Ká:ron tsi niyó:re na’óntyere, wa’ontya’takarí:yohste tsi niyó:re é:so niyakoya’ta’taríhen. (Wa’etákhe tsi yetakhehstáhkwa onhwentsyò:kon tsi tyonkeninónhsote.) Teyako’tónhkwara’s sha’éhsha e’thò:ne ya’eyá:ken’ne tahnon wa’ontya’takarhatenya’tányon. (Yonttókha ne akaónha, tóhske ki’ wáhi.) E’thò:ne wa’onkerihòn:ten né:’e shà:kat nakátyere. (Yah akonhá:’ok teyonkeríhonte. Tehontate’ken’okón:’a tahnon ronaraséhson ó:ni wahonwatirihón:ten. Ellen DeGeneres tahnon Barack Obama ó:ni wahonwatinà:tonhkwe.)

Sha’tyé:ta’ne, sayakehyá:ra’ne tsi yah tehonwatina’tónhkwen ne ronwatiyén:’a, Greg nok Billye. E’tho káti sayóntyere á:re! (Enwá:ton ahsáttoke tsi yah teyakoterahtì:tsheronte ne kayà:tare nè:ne skaweyentehtáhkwen nonkáti.)

Orihwí:yo ki’ ná:’a, yeya’ta’shátste ne akonkwè:ta yakón:kwe.

Sótsi wakenonhwáktani nákyere ne Winter Challenge ní:’i - akwáh tsi wakathoryahseryèn:se. Wakata’karí:te nón:wa nek tsi yah the teskanyé:yen. Khé:re nón:wa teyotonhwentsyóhon akaterhá:rate tsi niyó:re entsyohserá:te. 


Monday, March 03, 2014

Yokaratátye ne Mark Trail


Mark Trail ronwá:yats ne shayà:ta nè:ne raya’takwe’ní:yo ne kí:ken kaya’taráhston. Yokaratátye nen’ né:’e, nè:ne roya’taráhston ken’ wenhniseratényon ne Jack Elrod. Shayà:ta nè:ne Ed Dodd ronwá:yats tahatáhsawen tsi raya’taráhstha thó:ha tsyá:tak niwáhsen niyohserá:ke tsi náhe. Wahátkahwe tsi royó’te ne 1978, e’thò:ne wa’thatahsónteren ne Jack Elrod. Wisk niwáhsen niyohserá:ke tsi náhe, aón:ton ayontaterihónnyen ne Mark Trail íhsi nón:we ne 500 na’tekarihstorará:kon.

Raoká:rakon ne Mark Trail, rahyá:tons ne onhwentysa’kékha aorihwà:ke tsi tekarihstorará:kon. Akwé:kon rarihwayenté:ri nè:ne yotonnihátye karhakónhson, kahenta’kéhson, awèn:ke - akwé:kon. Rayenté:ri ne akwé:kon karyo’tahshón:’a aotirihwa’kéhson, tsi’ten’okón:’a, kentsyonkshón:’a, otsi’nonwahshón:’a, kayenthóhsera - akwé:kon. Rarihwakwennyénhstha akwé:kon yotón:ni tsi yonhwentsyá:te tahnon rátstha ne raokarahshón:’a ahshakohretsyá:ron ne ronatya’kè:son ahonnonhwentsyanónnha ó:ni. Thiya’teká:konte Mark tehón:tera’s ne ronnonkwe’táksens tahnon tehshakoténhstha tsi nihontyérha tahnon shakoya’tá:wis ne shakotiyé:nas.

Tehotinyá:kon ne tsyeyà:ta nè:ne Cherry yontátyats tahnon karhá:kon nè:ne Lost Forest yena’tónhkwa thninákere. Rotiksà:tayen nè:ne Rusty ronwá:yats. Yah ónhka sénha tha’tehotiksténha’s ne kaká:rakon. Tyóhtkon áhsen ok niwáhsen tékeni na’tehaohseriyà:kon ne Mark.

Yah tehohyá:ton ne kí:ken ne Kanyen’keha ne Jack Elrod, í:’i wa’tkewennaté:ni tahnon yah tewatyé:sen. Yah eh sótsi tewentó:re tayeté:ni ne owennahshón:’a. Tsi nahò:ten wentó:re né:’e akerihwahserón:ni ne káti aontakatáhsawen takerihstó:rarake kaya’tarahston’tsherà:ke ne Kanyen’keha. Tyotyerenhtáhkwen, teyotonhwentsyohónhne ayerá:kewe ne O’seronni’keha nè:ne kaya’tarahstónnyon kahyatónnyon. Yeh tewentó:re énhska ok nayé:yere, nek tsi 74 ní:kare kaká:rakon (Kaya’taráhston nè:ne è:neken tekahnanéten ne tyotyerénhton karáhston nè:ne kahyatonhserá:kon í:wat nè:ne í:’i wa’kón:ni. Sha’té:kon yawén:re nikara’wíhstake ní:yens ne kí:ken oká:ra.)

Né:’e aorì:wa yah é:so tewakenáktote, karonwarà:ke wa’kheya’tí:sake ónhka ok nè:ne ayekwé:ni. Wahiya’tatshén:ri shayà:ta tsi thotityóhkwayen nè:ne fiverr.com. Wahínha’ne aharakwewányon akwé:kon O’seronni’keha. Sewenhnísera ok wahotyé:nawahste aháhsa tahnon wahikárya’kse wisk yawén:re nikahwíhstake. (Pakistan thanákere, ónhte í:kehre.)

Shaháhsa, ón:ton tsi takerihstó:rarake kaya’tarahston’tsherà:ke ne owennahsón:’a ne Kanyen’keha. Wà:katste ne "Comic sans MS" nikahyatonhkwa’tsherò:ten takerihstó:rarake. Karì:ì:ì:ì:ì:ì:ì:wes onkwatyé:nawahste ákhsa tsi tekerihstó:raraks. Sha’tekhnanéta ne kahyatónhsera, onktó:kenhse tsi yah tetyoyerì:ton tsi tekarihstó:raraks ne yerihwayeronnitstahkwa ne kawennahniratstáhkwa (á, à, é, è, í, ì, ó, ò). Onktó:kenhse tsi teyotonhwentsyóhon takté:ni akwé:kon owennahshón:’a, ne "Comic sans MS" tsi niyó:re "Cambria" nikahyatonhkwa’tsherò:ten. Shé:kon á:re, karì:ì:ì:ì:ì:ì:ì:wes onkwatyé:nawahste tsi niyó:re wà:khsa. (Tóhsa takerihwanón:tonhse akathró:ri to nikarì:wes onkwatyé:nawahste akewennahserón:ni ne káti kató:ken ní:wa ón:ton ne owennahshón:’a ne káti aón:ton akéta ne yewennaráhkwa. Oh né:’e akwáh ónhte!)

Yaweronhátye, ó:nen yóhson ne kahyatónhsera (nek tsi shé:kon teyotonhwentsyóhon akón:ni ne ora’wíhsta nè:ne ohén:ton nonká:ti). Wakatshennón:ni tsi wákhson nek tsi kanonhtónnyon tsi yah té:kehre ó:ya enkón:ni. 


Thursday, November 10, 2011

Ratsikhe’tarohrókhes


Thó:ha wisk na’tehaohseriyà:kon nón:wa ne Tekahstaroken (riyateré:’a) táhnon yah nonwén:ton tehotsikhe’tarohrokhónhne Tsi Rontkonhsarhò:roks - tsi niyó:re ón:wa ken’ tsyohsere. Yah tehawè:ren ahatsikhe’tarohrókha né:’e aorì:wa wà:rehre tsi teyotonhwentsyóhon raonhá:’ok tahatawénrye! Ro’nihstén:ha wahonwahró:ri tsi skáhne tahyatawénrye táhnon éhtho ní:yoht tsi wahonwa’nikonhrakwé:ni nahá:yere.

Wahate’nikonhrísa rahswà:tha ahá:ton. Áhsen nikayá:rake ne otsikhè:ta waharó:roke táhnon akwáh í:ken tsi wahaon’wéhskwen. Skatsikhè:ta ok ronwarihwá:wis ne ro’nihstén:ha à:rake o’karahsnéha. Tsi nihotsikhè:tayen, enwá:ton enhatsikhè:take niya’tewahsón:take tsi niyó:re ne ó:ya Tsi Rontkonhsarhò:roks.

Thursday, June 09, 2011

Roya'táhskats, wahi?


Tekahstaroken ne kí:ken, riyateré:’a na’ né:’e. Kayé:ri nithó:yen nón:wa. Skáhne teyakwèn:tare nón:wa ne ro’nihsténha (kheyén:’a Karahkwenhawi), Kentenhkó:wa tsi náhe.

Rononhkwiserehs ahse’kén yah tè:rehre ónhka ok ahonwanónhkwaron táhnon tyóhtkon rononhwarò:ron ne thí:ken.

Ohahà:ke wa’akenitshén:ri ne thí:ken kanyáhthen niwá:’a. Wà:kehre tsi ahohteronníhake tà:rahkwe nek tsi yah tóhske té:ken. Akwáh óksa ok wà:trahkwe ne káti ahakena’tónhahse oh nikaya’tò:ten. Wà:kehre á:katste ne kanyáhten ne káti akahstawen’tsherón:ni nek tsi wà:rehre aontatewenní:yo’ne é’tho káti kahyónhakon wa’kátkahwe.

Thursday, September 02, 2010

Tóhsa tontáhse!

Yah thaón:ton yaonsá:ke tsi teyontska’hónhkwa ne Village Cafe (sha’tekanatí:hen Tsi Yetsyenhayentáhkwa).

É’tho yéke’skwe ó:ya shithetén:re shontayakokè:tote ne tyonnónhtons nè:ne Sharon Anderson yontátyats. Akwáh í:ken tsi yakona’khwén:’on. Wa’onkhró:ri tsi yah teyakorihwanonhwé:’on sha’khehthárhahse ne yekhwahérha ne Kanyen’kéha. (Yehnará:ken ne yekhwahérha, wa’aì:ron, táhnon yah tetkayé:ri é’tho ní:yoht akhehthárhahse.)

Takherihwaserákwa’se, wa’kì:ron: "Ónhte í:kehre tsi enyoyanerénhake tókat akwé:kon - kontikhwahérha táhnon tehontskà:hons - ahatikwé:ni skén:nen áhontste ne onkwehonwe’néha tahontaththárhahse."

Akwáh óksa ok wa’aì:ron: "Tokat íhsehre taesenihthá:ren Kanyen’kéha tsi teyontska’hónhkwa, satenonhsónnya’te í:se sá:wenk. Táhnon ó:ni, yah té:kehre taontáhse."

Tó:kenhske é’tho niyawén:’on.

Friday, August 13, 2010

Shé:kon!

Wednesday, August 04, 2010

Kakónhsare Kahyatónhsera

Ó:nen kyà:tare Facebookhne. Enwá:ton ahskya'tatshén:ri ne kèn:tho. Wa'kya'tá:ra'ne aonktó:kenhse oh nihontyérha ne onkwe'shón:'a nè:ne teyakwatátenonhkwe. Nek tsi yah é:so nihá:ti tehonhrónkha ne Kanyen'kéha, é'tho káti shé:kon kén:'en enkhyatónsheke ne onkwawén:na. (Nè:ne roti'nikonhrayén:ta's eh nón:we, enkhehyá:tonhse ne Kanyen'kéha.)

Sunday, March 28, 2010

Íhsi nón:we ne tsyóhsera yotohétston tsi náhe ok nahò:ten wa’khyá:ton ne kèn:tho táhnon é:so naho’tenhshón:’a niyawén:’on.

Enwá:ton á:katste ne kawennárha tsi tkì:teron nón:wa. Wa’khnyó:ten akenonhsákta ne wa’arowá:nen nè:ne yohsnó:re yah teyoronwá:rote é’tho káti enwá:ton akhyá:ton ne kèn:tho tsi tewakenónhsote. Ayá:wenhse tsi sénha yotká:te enkhyá:ton nón:wa…

Tuesday, February 10, 2009

Kenòn:we’s takewennaté:ni okarahshón:’a nè:ne wátstha kaya’tarahstányon akaká:raton. Wa’ketshén:ri ne kí:ken karonwarà:ke, nè:ne tsi tkaya’tárha nityawé:non. Heroes yena’tónhkwa. Wa’tewáteratste ok wa’katerò:roke táhnon akwáh tsi wa’kenòn:we’ne. Tókat nonwén:ton sénha aonkenaktó:take, á:kehre kakarakwé:kon takewennaté:ni.

Friday, January 16, 2009


Teyotonhwentsyóhon akwahró:ri ne teyó:ya’ks ne:ne wa’akyaterò:roke shisewente’kénha nè:ne “Slumdog Millionaire” yena’tónhkwa. Shayà:ta raksá:’a raorihwà:ke nè:ne Jamal ronwá:yats. Mumbai, India thanákenere táhnon akwáh í:ken tsi ró:tenht, né:’e aorì:wa slumdog ronwana’tónhkwa.
Wahaterahswí:yohste táhnon wahakwé:ni tahatkén:ni tsi wate’nikonhroryà:tha tsi tkaya’tárha nè:ne “Who Wants To Be A Millionaire?” yena’tónhkwa.