Ratsikhe’tarohrókhes

Thó:ha wisk na’tehaohseriyà:kon nón:wa ne Tekahstaroken (riyateré:’a) táhnon yah nonwén:ton tehotsikhe’tarohrokhónhne Tsi Rontkonhsarhò:roks - tsi niyó:re ón:wa ken’ tsyohsere. Yah tehawè:ren ahatsikhe’tarohrókha né:’e aorì:wa wà:rehre tsi teyotonhwentsyóhon raonhá:’ok tahatawénrye! Ro’nihstén:ha wahonwahró:ri tsi skáhne tahyatawénrye táhnon éhtho ní:yoht tsi wahonwa’nikonhrakwé:ni nahá:yere.

Wahate’nikonhrísa rahswà:tha ahá:ton. Áhsen nikayá:rake ne otsikhè:ta waharó:roke táhnon akwáh í:ken tsi wahaon’wéhskwen. Skatsikhè:ta ok ronwarihwá:wis ne ro’nihstén:ha à:rake o’karahsnéha. Tsi nihotsikhè:tayen, enwá:ton enhatsikhè:take niya’tewahsón:take tsi niyó:re ne ó:ya Tsi Rontkonhsarhò:roks.

Roya'táhskats, wahi?

Tekahstaroken ne kí:ken, riyateré:’a na’ né:’e. Kayé:ri nithó:yen nón:wa. Skáhne teyakwèn:tare nón:wa ne ro’nihsténha (kheyén:’a Karahkwenhawi), Kentenhkó:wa tsi náhe.

Rononhkwiserehs ahse’kén yah tè:rehre ónhka ok ahonwanónhkwaron táhnon tyóhtkon rononhwarò:ron ne thí:ken.

Ohahà:ke wa’akenitshén:ri ne thí:ken kanyáhthen niwá:’a. Wà:kehre tsi ahohteronníhake tà:rahkwe nek tsi yah tóhske té:ken. Akwáh óksa ok wà:trahkwe ne káti ahakena’tónhahse oh nikaya’tò:ten. Wà:kehre á:katste ne kanyáhten ne káti akahstawen’tsherón:ni nek tsi wà:rehre aontatewenní:yo’ne é’tho káti kahyónhakon wa’kátkahwe.

Tóhsa tontáhse!

Yah thaón:ton yaonsá:ke tsi teyontska’hónhkwa ne Village Cafe (sha’tekanatí:hen Tsi Yetsyenhayentáhkwa).

É’tho yéke’skwe ó:ya shithetén:re shontayakokè:tote ne tyonnónhtons nè:ne Sharon Anderson yontátyats. Akwáh í:ken tsi yakona’khwén:’on. Wa’onkhró:ri tsi yah teyakorihwanonhwé:’on sha’khehthárhahse ne yekhwahérha ne Kanyen’kéha. (Yehnará:ken ne yekhwahérha, wa’aì:ron, táhnon yah tetkayé:ri é’tho ní:yoht akhehthárhahse.)

Takherihwaserákwa’se, wa’kì:ron: "Ónhte í:kehre tsi enyoyanerénhake tókat akwé:kon - kontikhwahérha táhnon tehontskà:hons - ahatikwé:ni skén:nen áhontste ne onkwehonwe’néha tahontaththárhahse."

Akwáh óksa ok wa’aì:ron: "Tokat íhsehre taesenihthá:ren Kanyen’kéha tsi teyontska’hónhkwa, satenonhsónnya’te í:se sá:wenk. Táhnon ó:ni, yah té:kehre taontáhse."

Tó:kenhske é’tho niyawén:’on.

Shé:kon!

Kakónhsare Kahyatónhsera

Ó:nen kyà:tare Facebookhne. Enwá:ton ahskya'tatshén:ri ne kèn:tho. Wa'kya'tá:ra'ne aonktó:kenhse oh nihontyérha ne onkwe'shón:'a nè:ne teyakwatátenonhkwe. Nek tsi yah é:so nihá:ti tehonhrónkha ne Kanyen'kéha, é'tho káti shé:kon kén:'en enkhyatónsheke ne onkwawén:na. (Nè:ne roti'nikonhrayén:ta's eh nón:we, enkhehyá:tonhse ne Kanyen'kéha.)

Íhsi nón:we ne tsyóhsera yotohétston tsi náhe ok nahò:ten wa’khyá:ton ne kèn:tho táhnon é:so naho’tenhshón:’a niyawén:’on.

Enwá:ton á:katste ne kawennárha tsi tkì:teron nón:wa. Wa’khnyó:ten akenonhsákta ne wa’arowá:nen nè:ne yohsnó:re yah teyoronwá:rote é’tho káti enwá:ton akhyá:ton ne kèn:tho tsi tewakenónhsote. Ayá:wenhse tsi sénha yotká:te enkhyá:ton nón:wa…

Kenòn:we’s takewennaté:ni okarahshón:’a nè:ne wátstha kaya’tarahstányon akaká:raton. Wa’ketshén:ri ne kí:ken karonwarà:ke, nè:ne tsi tkaya’tárha nityawé:non. Heroes yena’tónhkwa. Wa’tewáteratste ok wa’katerò:roke táhnon akwáh tsi wa’kenòn:we’ne. Tókat nonwén:ton sénha aonkenaktó:take, á:kehre kakarakwé:kon takewennaté:ni.

Teyotonhwentsyóhon akwahró:ri ne teyó:ya’ks ne:ne wa’akyaterò:roke shisewente’kénha nè:ne “Slumdog Millionaire” yena’tónhkwa. Shayà:ta raksá:’a raorihwà:ke nè:ne Jamal ronwá:yats. Mumbai, India thanákenere táhnon akwáh í:ken tsi ró:tenht, né:’e aorì:wa slumdog ronwana’tónhkwa.

Wahaterahswí:yohste táhnon wahakwé:ni tahatkén:ni tsi wate’nikonhroryà:tha tsi tkaya’tárha nè:ne “Who Wants To Be A Millionaire?” yena’tónhkwa.

Noyá:! Noyá:!

Karì:wehs tsi náhe wakhyá:ton ne kèn:tho táhnon é:so niyawén:'on nè:ne enwá:ton akathró:ri nek tsi nón:wa á:kehre ok takwatenonhwerá:ton í:se nè:ne sewarónhka ne Kanyen’kéha. Ayá:wenhse tsi akwé:kon skén:nen sewanonhtónnyon táhnon aetsyohseriyóhake ne 2009.

click to enlarge